A kávé hatásai
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. Ellenben van negatív oldala is: a kávé a hiedelemmel ellentétben nem növeli, hanem csökkenti a vérnyomást. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valamint nem is tart "ébren", hiszen a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan tudatállapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember könnyen elhisz és így még órákat képes éber állapotban tölteni, ami megterheli a szervezetet. A túlzott kávéfogyasztás gazdasági károkat is okozhat, mivel a dolgozók munkaidejük egy részét a termelés helyett kávézással töltik, ezért ennek kiküszöbölésére megjelent a kávéautomata.
A kávé elkészítésének módja
A kávészemek pörkölése után a kávét különböző módon lehet elkészíteni. Eltérések lehetnek a kávé-víz arányban éppúgy, mint a különböző ízesítőszerek használatában.
Török:
A legrégibb és leghíresebb kávékészítési módszernél a pörkölt kávét többször átdarálják, míg megfelelő finomságú nem lesz. A hosszú nyelű sárgaréz edényben a cukorral együtt főzik, minden csésze vízhez egy teáskanál őrölt kávét adnak, s kanállal kavargatva felfőzik. Mielőtt a kávé kiforrna, leveszik a tűzről majd még egyszer felforralják, és csészékbe öntik. A tetejére 1-1 csepp hideg vizet tesznek, így a zacc gyorsabban leülepszik.
Kotyogó és filteres:
A Kárpát-medencében a mai napig a legelterjedtebb kávéfőző az ún. "kotyogó" , amelyben a víz alulra kerül, s fölé egy szűrőbe töltik a kávét. A forró víz szinte átpréselődik a kávérétegen, s kioldja az őrölt kávéból a hatóanyagokat és az aromákat, majd a felső részből a kész kávét ki lehet önteni. A nevét onnan kapta, hogy a csőben, amin keresztül kifolyik a kávé, egy súly található ami a kávé főzése közben kotyogó hangot ad (nem mindegyik kávéfőző kotyogó, ami úgy is néz ki): a főzés közben a gőz megnövekedett nyomása felemeli a súlyt, a kávé kifolyik a felső tároló edénybe, majd a nyomás csökkenésével a súly visszaesik a helyére. Ezzel a módszerrel nagyobb nyomást, így aromában és koffeintartalomban is erősebb kávé érhető el.
A filteres kávéfőzők szintén otthoni használatra valók, a filterbe tett kávét öntik le forró vízzel. Az eredmény: sokkal gyengébb kávé, mint a kotyogónál.
Espresso:
Eszpresszókávéról (röviden: presszókávé, de olasz eredete után elnevezése "espresso") akkor beszélünk, ha a 88-92 °C-os vizet 9 atmoszféra nyomással préseli át az erre alkalmas gép, a mintegy 7 g őrölt kávéból készült, tömörített "pogácsán", 20-30 másodperc alatt. Az eredmény 25-35 ml főzet. A rövidebb espresso-t ristretto-nak, a hosszabbat lungo-nak hívják. Ezek szolgálnak alapul a cappuccino, a macchiato, a latte macchiato és számos más kávéital készítéséhez. A megfelelő minőségű kávéból a fenti paraméterek betartásával készített espresso tetején 2-4 mm vastagságú, hosszabb ideig megmaradó sűrű krém (crema) képződik.
French press dugattyús:
Nagyon finom, aromás kávé készíthető ezzel az egyszerű és esztétikus eszközzel. Az előmelegített üvegedénybe adagonként egy evőkanál őrölt kávét teszünk, melyre forró (kb. 95 °C-os) vizet öntünk (kb. 100-120 ml/adag), megkeverjük és kb. 3-3.5 percig állni hagyjuk. A dugattyú óvatos lenyomásával a szűrő az üvegedény aljára nyomja a zaccot és máris kitölthető a forró fekete. Ne hagyjuk a kávét zaccon állni mert keserű lesz!
Cappuccino:
A krémes espresso és a habosított tej tökéletes elegye, "házassága". A tökéletes cappuccino egy rész kávéból, egy rész 60-70 °C-os tejből és egy rész tejhabból készül.
És végül néhány tipp hölgyek részére: pasik társaságában az alábbi képeken látható öltözetben, illetve pózokban illik kávézni 
