A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvő Málta kis mérete ellenére nagyon sokat nyújt az utazóknak. Piramisoknál is régebbi templomromok, középkori paloták, szűk utcák és hatalmas katedrálisok őrzik a három lakott szigetből álló ország (Málta, a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) gazdag múltjának emlékeit. Sok olyan kis múzeuma is van, amelyekről kevesen tudnak, pedig ezek legalább annyi érdekességet nyújtanak, mint a csoportok által tömegesen látogatott helyek. A tenger apró öblei és sziklákkal szabdalt partszakaszai szintén sok szépséget és örömöt rejtenek. A búvárkodni szeretők számára ez az egyik legjobb hely a Földközi-tenger térségében. Ne keressünk azonban több kilométer hosszú, finom homokos, pálmafás strandokat – ilyenek nincsenek Máltán.
Máltát történelme során sokféle hatás érte. Jártak itt a rómaiak, a bizánciak, az arabok, később a franciák és az angolok, de arculatára a legnagyobb hatással az 1530-tól kétszázhatvannyolc éven át Máltán székelő lovagok voltak. A Jeruzsálemi Szent János Lovagrend – amelynek eredeti feladata a Jeruzsálem felé tartó zarándokok gyógyítása volt – fantasztikus palotákat és erődöket hagyott az útókorra. Szembetűnő még a szigetet 1800 és 1964 között uraló britek hatása is az élet minden területére.
A látogatóban mély nyomot hagy, hogy a helyiek – akik mind anyanyelvi szinten beszélnek angolul – mennyire kedvesek. Itt még elvétve sem találni túl rámenős boltost vagy tisztességtelen pincért. A máltaiak nagyon vigyáznak arra, hogy minden vendég jól érezze magát.
Ebben az országban a kevés pénzből utazók is megtalálhatják a számításukat. Az olcsó vendégházak barátságosak, és sokszor jobb helyen is vannak, mint a drága szállodák. Az étkezésre sem kell feltétlenül sok pénzt költeni. Visszafogottan költekezve már szállással együtt napi 10 máltai fontból (6100 forintból) jól érezhetjük magunkat.
Málta – szálláskereső:
