A bársonyos forradalom (csehül sametová revoluce, szlovákul nežná revolúcia) kifejezést annak a folyamatnak a leírására használják, melynek során Csehszlovákiában a hatalmat Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) viszonylag békés keretek között átadta az emberjogi mozgalomnak. A kommunizmus lengyel, magyar és kelet-német bukása megindította a tüntetéseket a csehszlovák rendszer ellen is Prágában és Brünnben (1989 augusztusától októberéig). Kezdetben ezeket elfojtották, de az állambiztonsági erők egyre kevésbé tudtak fellépni a növekvő számú tüntető ellen. 1989. november 18-án megalakították a Civil Fórumot. Ebbe bekerültek a Charta ’77 mozgalom emberjogi vezetői is. A Fórum célja az volt, hogy összefogja és megszervezze a különböző ellenzéki csoportokat, és hogy a kormánnyal tárgyalásokba kezdjen. November 27-re általános sztrájkot hirdettek, amely megmutatta, hogy a régi kormányzat mindenféle társadalmi támogató bázis nélkül maradt, és néhány nap múlva össze is omlott. November 29-én véget ért a kommunista párt politikai egyeduralma. December 10-én megalakult az új kormány, tagja nagyrészt nem kommunisták voltak. Ezután az elmúlt két évtized legkitartóbb és legelismertebb kommunizmus-kritikusai is hivatalhoz jutottak: december 28-án Alexander Dubček lett a parlament elnöke, Václav Havel pedig köztársasági elnök lett. 1990. június 8–9-én megtartották a választásokat is, melyek megerősítették a bársonyos forradalom vezetőit.
Forrás: Wikipedia