Árva vára Szlovákiában, Árvaváralja (Oravský Podzámok) község mellett az Árva folyó szintje felett 112 méterre magasodó sziklára épült. A középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.
A vár alapításáról nincs fellelhető forrás, de feltételezhető, hogy mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Mikszáth Kálmán szóhagyományokra alapozva állítja, hogy a templomos lovagok építették. Első ismert birtokosai a Balassák voltak. Oklevélben először 1267-ben történik említés a várról, amikor is IV. Béla kiváltotta Balassa Mikótól, és ettől kezdve egy ideig királyi várként funkcionált. Ekkor már létezett a fellegvár és valószínűleg a középső vár is. Az alsóvár helyén fából ácsolt épületek álltak. A királyi megbízottja a várispán volt.
1298-ban a király a trencséni Csák Máténak adományozta, majd annak halála után Dancs-mesterre bízta a várispánságot, aki húsz éven keresztül töltötte be ezt a tisztséget, és árvai grófnak nevezte magát. 1331-ban Károly Róbert a körmöci Lipót grófot nevezte ki árvai grófnak majd 1335-ben várispánná is tette. Lipót ezt a tisztséget 1349-ig töltötte be.
A második világháború után a korábbi német és magyar birtokokat államosították Szlovákiában. A vár állami tulajdon lett. A vár jelenleg nemzeti emlékhely és múzeum szerepét tölti be. Bemutatják a vár történetét, legrészletesebben a Thurzó-korszakot és a közbirtokosság idejét.
Természettudományi és néprajzi kiállítás is van a múzeumban. Meg kell említeni a gazdag ornitológiai gyűjteményt, mely Antoni Kocjan lengyel erdész munkája.
Forrás: Wikipedia
